A biohulladék ártalmatlanítási módjainak összehasonlítása

Tekintsük át részletesen a konyhából származó szerves hulladék különböző ártalmatlanítási módjait.

Hogyan szabaduljak meg a lehető legjobban a gyorsan bomló konyhai hulladéktól — ételmaradékoktól, mártásoktól és levesektől, húsmaradékoktól, knédlitől stb. — ha átlagos cseh állampolgár vagyok, panel- vagy családi házban élek, és környezettudatos szeretnék lenni?

Tedd rögtön a vegyes hulladékos kukába.

A rothadó konyhai hulladék a szemetesben gyorsan bomlik. Kellemetlen szag és allergén anyagok keletkeznek, és ez növeli a kellemetlen rovarok mennyiségét, amelyek veszélyeztethetik a családtagok egészségét.

Ha a konyhai hulladékot a vegyes hulladékos kukába dobják, az szennyeződik, és már nem alkalmas további feldolgozásra energia-alapanyagként, ezért csak lerakóra kerülhet.

A szemetesben való rothadás során ez a hulladék további bűzös szagot áraszt, ami rovarokat és patkányokat vonz; ezek súlyosan veszélyesek az emberi egészségre, és komoly betegségeket okozhatnak.

A lerakókon biokémiai reakciók mennek végbe, amelyek során mérgező, szerves savakat tartalmazó savas filtrátum és a metán nevű veszélyes gáz keletkezik, amely üvegházhatást okoz. Ha a lerakó alja nincs megfelelően szigetelve, ez a savas filtrátum beszennyezheti az ivóvízkészleteket.

Használja a komposztálást.

Ha konyhai hulladékot szeretne komposztálni, először szét kell válogatnia azokat az összetevőket, amelyeket lehet komposztálni, és azokat, amelyeket nem, mert nem minden hulladék komposztálható. A komposztálandó hulladékba egyértelműen nem tartoznak az állati eredetű összetevők. Tehát már a konyhában, ahol az ételt készítik a családtagoknak, külön kell gyűjteni a komposztálásra szánt hulladékot, ami külön edényeket/tartályokat igényel a szeparáláshoz. Ezekben az edényekben az elkülönített hulladék is rothad, ezért gyakran ki kell vinni a komposztálási helyre.

A konyhai hulladék vagy közvetlenül a családi ház kertjében komposztálható, vagy komposztáló ládát/boxot lehet használni. Egyes „szakértők” azt állítják, hogy a panelházi bérlők is használhatnak komposztáló boxokat. Otthon, ahol minden háziasszony tiszta, rendezett és otthonos lakást szeretne? És mi történik a keletkező komposzttal, ha lakótelepen élek, és otthon csak néhány cserepes dísznövényem van? Ezzel a problémával sajnos a „szakértők” eddig nem számoltak.

Ha valakinek kertje van és komposztálni szeretne, tanulmányoznia kell a komposztálásról szóló szakirodalmat, mert a komposztálást helyesen kell végezni: csak a jól előállított komposzt nem bűzlik, és nem tartalmaz penészgombákat, amelyek a növényekre nagyon veszélyesek.

A komposztálás hátránya, hogy a keletkező komposztot csak a vegetációs időszak melegebb hónapjaiban lehet a kertben felhasználni.

Használjon barna kukát a szelektált hulladékhoz.

A barna kukák a zöld és konyhai hulladék kommunális komposztálására szolgálnak, például nyesett fű, gallyak, levelek, gyümölcs‑ és zöldségmaradékok, teafilterek, kávézacc, tojáshéjak, pékáruk, rizs, tészták stb. A barna kukába nem szabad állati eredetű hulladékot tartalmazó konyhai hulladékot tenni, például húsdarabokat, bőrt, csontokat, mártásokat knédlivel stb.

Sajnos a városokban és községekben általában nincs bevezetve ez a hulladékszelektálás a panelházak lakótelepein. Így csak a családi házak vagy a kiskert‑közösségek tudják igénybe venni ezt a szelektálást, ha saját pénzükön megvásárolják a szükséges komposztáló edényt.

A kukák elszállítási rendszere azokból a helyekből, ahol nem lehet egyénileg komposztálni, technikai problémákba ütközik – az edények olyan helyeken vannak elhelyezve, ahol hagyományos szemetesek vagy konténerek is találhatók. Így bármilyen műszaki védelemmel is látják el őket, a patkány úgyis megtalálja az utat, mert vonzza a rothadó, önmagától lebomló hulladék szaga.

A komposztedények elszállítását jóval gyakrabban kell végezni, mint a vegyes hulladékot gyűjtő hagyományos kukákét. Az autók, amelyek a komposztedények tartalmát szállítják, üzemanyagot fogyasztanak, és ráadásul kibocsátásokat termelnek, amelyek károsítják a környezetet és üvegházhatást okoznak. A regionális komposztüzemek a lakóterületektől távol helyezkednek el, ezért a gyűjtőautóknak sok kilométert kell megtenniük.

A biohulladék ilyen szelektálását az is korlátozza, hogy a komposztedények elszállítását csak a vegetációs időszakban végzik, azaz április elejétől november végéig.

Vendéglátóipari hulladékgyűjtő kukák

A vendéglátóipari hulladékgyűjtő kukákat éttermek, menzák és konyhák hulladékának elszállítására használják.

Ha be akarom vezetni ezt a háztartási hulladék szelektálását, nem kis összeget kell fizetnem ezért a kukáért és a konyhai hulladékom elszállításáért.

A gyorsan bomló ételmaradék erős szagot okoz, és a vendéglátóipari hulladékgyűjtő edényekben gyorsan elszaporodhatnak a penészgombák, baktériumok és kórokozók. Emiatt az ilyen hulladék elszállítása nagyon gyakori, és az ezeket szállító autók üzemanyagot fogyasztanak, valamint kibocsátásokat hoznak létre, amelyek üvegházhatást okoznak.

Haszonállatok etetése

A törvény szerint nem etethetek haszonállatokat konyhai maradékokkal, amelyek hulladéknak minősülnek és állati eredetű hulladékot tartalmaznak. Ezért konyhai maradékokkal csak házi kedvenceket, azaz hobbiállatokat szabad etetni.

A WC-csészébe lehúzni

A nagyobb konyhai hulladékdarabok WC-csészébe öblítése eltömítheti a szennyvízcsatornát. Így a szennyvízrendszerben közvetlenül táplálékká válik a rágcsálók számára, ami növeli a deratizáció költségeit.

Konyhai hulladékdaráló használata

Az utolsó lehetőség arra, hogy a konyhai hulladékot, beleértve az állati eredetű anyagokat is, a lehető legjobban ártalmatlanítsuk, a konyhai hulladékdaráló használata. A daráló alkalmazása kényelmes alternatíva a háztartás számára, mivel a konyhai hulladékot a keletkezés helyén szelektálják és ártalmatlanítják. Így elkerülhető a rothadó hulladék tárolása és a kellemetlen szag, amely vonzza a kártevő rovarokat. A háztartás így tisztább lesz, és a konyha helyiségei higiénikusabbá válnak.

Daráló nélkül a lefolyócsövekben idővel lerakódások képződhetnek, amelyek az ételmaradékok és a zsírok felhalmozódásából adódnak, és rátapadnak a csőfalakra.

Az ételmaradékok csőfalakon való lerakódását daráló telepítésével és hideg vízzel történő átöblítéssel lehet megelőzni, mert abban a zsírok megdermednek. Ha a darálót működtetve hagyjuk, és a vizet még 15 másodpercig engedjük az ételmaradék felaprítása után, a zsíros koagulátumok és a finom ételdarabkák gyorsan átjutnak a csöveken anélkül, hogy fennállna annak a veszélye, hogy a csőfalakon megtapadjanak.

Mivel az ételmaradék legalább 70%-ban vízből áll, a daráló csökkenti a háztartást elhagyó hulladék teljes térfogatát, és ezáltal mérsékli a lerakókba kerülő hulladék mennyiségét, ami előnyös a környezet számára.

A konyhai hulladékdaráló a hulladékot nagyon apró, körülbelül fél rizsszem nagyságú részecskékre aprítja, így ilyen állagú hulladékot a patkány nem képes megrágni.

A konyhai hulladékdarálóban felaprított élelmiszerhulladékból olyan szennyvíz keletkezik, amely állaga „hígított gyümölcslére” emlékeztet. Ezt a csatornarendszer könnyen elszállítja a szennyvíztisztító telepre, és a biológiai tisztítóművek mikroorganizmusai így olyan tápanyagokhoz jutnak, amelyek a szennyvíztisztító megfelelő működéséhez szükségesek.